Az otthonok fűtése és melegvízellátása többféle energiaforrással megoldható. Magyarországon hagyományosan a földgáz a legelterjedtebb, de van még három elterjedt energiahordozó vagy hőtermelési mód: villamos fűtés, fatüzelés vagy hőszivattyú. Nézzük meg közérthetően, milyen előnyei és hátrányai vannak ezeknek a megoldásoknak.

Földgáz – a megszokott választás

A földgáz a magyar háztartások többségében ma is alapvető energiaforrás.
Előnyei:

• Kényelmes és szabályozható: Gombnyomásra indul a fűtés, könnyű beállítani a kívánt hőmérsékletet.
• Jól kiépített infrastruktúra: Sok helyen van vezetékes gáz, nem kell tartályt telepíteni.
• Megbízható energiaforrás: Független az időjárástól.

Hátrányai:

• Fosszilis energia: Égésekor szén-dioxid keletkezik, ami növeli a klímaterhelést, bár pl. a fához képest lényegesen kisebb mértékben.
• Kismértékű biztonsági kockázat: Szivárgás, robbanás, szén-monoxid-mérgezés veszélye. Korrekt tervezés, kivitelezés és üzemeltetés esetén minimális kockázat.

Villamos áram – egyszerű, de drága

A villamos fűtés – például elektromos konvektor, infrapanel vagy padlófűtés – kényelmes, de általában drágább, ha nincs saját napelemes rendszerünk.

Előnyei:

• Nincs helyigény, nincs kémény: Egyszerű telepítés és karbantartás.
• Tiszta helyben: Nincs égéstermék, nincs hamu, nincs szén-monoxid-veszély.
• Megújulóval kombinálható: Ha van napelemünk, akár szinte ingyen is fűthetünk.

Hátrányai:

• Magas üzemeltetési költség: Hálózatról véve az áram drága lehet.
• Függés az áramszolgáltatótól: Áramszünet esetén nincs fűtés.
• Környezeti hatás forrástól függ: Ha az áram széntüzelésből jön, nem zöldebb, mint a gáz.

Fatüzelés – hagyományos és olcsó, de nem mindenkinek

Cserépkályha, kandalló, vegyes tüzelésű kazán: sokan szeretik a fa melegét, de nem mindenhol praktikus.

Előnyei:

• Olcsó és helyben elérhető lehet: Különösen vidéken, saját erdőnél vagy kedvező beszerzési lehetőségnél.
• Energiafüggetlenség: Nem kell hálózatra csatlakozni, áramszünet esetén is működik.
• Hangulat és komfort: A tűz látványa és a sugárzó hő sokak számára külön élményt ad.

Hátrányai:

• Munkás fűtési mód: Hasogatás, tárolás, rendszeres rakodás szükséges.
• Levegőszennyezés: Égéstermék és finompor keletkezik, ami egészségkárosító.
• Helyigény: A fa tárolásához és szárításához sok hely kell, gondoskodni kell a szállításról.

Hőszivattyú – a jövő technológiája

A hőszivattyú a levegőből, talajból vagy vízből vonja ki a hőt, és azt juttatja be a lakásba. Villamos energiával működik, de a felvett áram többszörösét képes hő formájában leadni.

Előnyei:

• Nagyon energiahatékony: 1 kWh villamos energiából akár 3–5 kWh hőt állít elő.
• Környezetbarátabb: Különösen, ha megújuló forrásból származó áramot használ.
• Nyáron hűteni is tud: Sok hőszivattyú klímaként is működik.

Hátrányai:

• Magas beruházási költség: Telepítése több millió forint lehet.
• Hatásfok időjárásfüggő: Nagyon hidegben kisebb a teljesítménye, ilyenkor kiegészítő fűtésre, jellemzően gázkazánra lehet szükség.
• Hálózati függés: Áram nélkül nem működik.

Összegzés

• Földgáz: kényelmes, jól kiépített, de fosszilis.
• Villamos áram: tiszta helyben, de drága, hacsak nincs napelem.
• Fatüzelés: olcsó lehet, de munkás és szennyezőbb.
• Hőszivattyú: környezetbarát és hatékony, de drága beruházás.

A legjobb választás sokszor kombinációban rejlik: például gázkazán mellé kiegészítő fa- vagy infrapanel, vagy hőszivattyú napelemmel. Érdemes figyelembe venni a beruházási költséget, üzemeltetési kiadásokat, környezetvédelmi szempontokat és a kényelmet is.

Kiemelten fontos, hogy az ingatlan adottságai és a benne lakók igényeinek, életmódjának megismerése után épületgépész szakemberrel beszélgetve célszerű a fűtési módról dönteni. Keresse őket honlapunk szakemberkeresőjében!

Gázkészülékek cseréje:

A szükségessé vált gázkészülék-cserék gyorsabb lebonyolítása érdekében az 1/2020 (I.13.) Korm. rendelet két megoldást tesz lehetővé:

1. Készülékcsere

- készülékcsere: a felhasználói berendezés olyan megváltoztatása - ide nem értve a meglévő gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárással történő cseréjének esetét, valamint a felhasználási hely fogyasztásmérőjének leszerelését esetét -, amely a meglévő gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek helyett új gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek telepítésére vonatkozik, és amely nem jár a csatlakozóvezeték, a gázfelhasználó technológiai rendszer kialakításának, üzemi paramétereinek megváltoztatásával vagy a gázmérőhelyen lévő névleges méréshatárú fogyasztásmérő cseréjével.

A készülékcseréhez tervet kell készíteni, de azt nem kell benyújtani az elosztói engedélyeshez felülvizsgálatra. Az elkészült munka műszaki-biztonsági ellenőrzését a tervező végzi.

2. Egyszerűsített készülékcsere

7.§ (1) Meglévő gázfogyasztó készülékek cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek, valamint a (2) és (3) bekezdésben az adott esetkörre vonatkozó feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:
a) az új gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek felszerelése nem jár a gázmérőhelyen felszerelt névleges méréshatárú fogyasztásmérő cseréjével,
b) a készülékcsere nem jár a fogyasztói vezeték cseréjével vagy átalakításával, kivéve annak a cserélendő gázfogyasztó készülék kizárására szolgáló elzáró szerelvény és az új gázfogyasztó készülék csatlakozási pontja közötti legfeljebb 1,5 m hosszú szakaszát,
c) az új gázfogyasztó készülék nem gyűjtőrendszerű, és nem több helyiségből igénybe vett égéstermék-elvezetőhöz csatlakozik, és
d) az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó új gázfogyasztó készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő gázfogyasztó készülék hőterhelésénél.

(2) Ha az új gázfogyasztó készülék besorolása megegyezik a meglévő gázfogyasztó készülék tanúsított típusa szerinti besorolásával, akkor a gázfogyasztó készülék elhelyezésének változatlanul meg kell felelnie a létesítéskori vagy a hatályos műszaki biztonsági feltételeknek.

(3) Ha az új gázfogyasztó készülék besorolása eltér a meglévő gázfogyasztó készülék tanúsított típusa szerinti besorolásától, akkor a gázfogyasztó készülék elhelyezésének meg kell felelnie a hatályos műszaki biztonsági feltételeknek.

(4) A felhasználó a meglévő gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárással történő cseréjét az illetékes földgázelosztó, telephelyi szolgáltató, telephelyi engedélyes, PB-gáz-fogyasztó készülékek esetében a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, PB-gáz-forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított és műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező gázszerelővel végezteti el.

(5) Az elvégzett egyszerűsített készülékcserét a feljogosított gázszerelő a csere elvégzését követő 2 munkanapon belül a szerelési nyilatkozat és a bejelentőlap átadásával bejelenti az illetékes földgázelosztónak, a telephelyi engedélyesnek, a telephelyi szolgáltatónak, vezetékes PB-gáz-szolgáltatónak, PB-gáz-forgalmazónak.

Az egyszerűsített készülékcseréhez nem kell tervet készíteni.

Keressen gázszerelőt a fenti munkához a cégkeresőnkben!

 Gázkészülékek hivatalos besorolás és funkciók szerint

A 2008 évi XL törvény 3§ 37. pontja szerint:

Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.

A gázfogyasztó készülékek 3/2020 (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklete (MBSZ) szerinti besorolása:

Gázfogyasztó készülék („A” típusú): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amely égéstermék-elvezetőhöz, az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. A gázfogyasztó készülék az égéshez szükséges levegőt a felállítási helyiségéből nyeri és égéstermékét a felállítási helyiségébe bocsátja ki.

Gázfogyasztó készülék („B” típusú): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amely az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyeri és égéstermékének elvezetése közvetlenül vagy égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba történik.

Gázfogyasztó készülék („C” típusú, zárt égésterű): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amelynek üzeme az elhelyezés helyiségétől független, az égési levegőt közvetlenül a szabadból veszi és égéstermékét közvetlenül vagy égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba vezeti ki.

Az általában alkalmazott gázkészülékek:

Kazánok:

A gázkazán egy olyan készülék, amely valamilyen éghető gáz (mely jellemzően földgáz vagy PB gáz, de lehet biogáz vagy kohógáz is) elégetésével energiát szabadít fel, a felszabaduló hőt közvetítő közeg hőátadásának segítségével − jellemzően vízzel − továbbít távolabbi pontokra.

Kombi gázkazán: Olyan készülék, amely a fűtés mellett használati melegvíz készítésére is alkalmas.

Kondenzációs kazán: Olyan kazán, amelyik a készülékből távozó forró égésterméket a megnövelt felületű hőcserélőnek köszönhetően harmatpont alá, vagy ahhoz közeli hőmérsékletre hűti. Ezáltal a gáz égésekor keletkező vízgőz jelentős hányada a készüléken belül lecsapódik (kondenzálódik), az eközben felszabaduló hő pedig hozzáadódik a fűtésre használt hőhöz. A lecsökkentett hőmérsékletű távozó füstgáz és a felszabaduló kondenzációs hő együttesen növeli a készülék hőtermelésének hatásfokát. A lecsapódó kondenzvizet a kondenzációs készülékből folyamatosan el kell vezetni. Háztartási készülékeknél ez általában bevezethető közvetlenül a lefolyóba.

Egyes gázkazánfajták köznapi elnevezése:

Gáz cirkó: Olyan gázkazán, amely a felfűtött fűtővizet keringtető szivattyúval a fűtési rendszeren (pl. radiátoros fűtés, padlófűtés) keresztül keringteti.

Turbós gázkazán: Jellemzően zárt egésterű („C” típusú) készülék, amelyik az égéshez szükséges levegő beszívását és az égéstermék elvezetését egy beépített ventilátorral „segíti”.

Vízmelegítők:

Átfolyós vízmelegítők: Kizárólag használati melegvíz készítésére szolgáló, általában fali gázkészülékek, amelyek a vízelvétel indításakor automatikusan begyújtanak és melegítik a beépített hőcserélőn keresztül, közvetlenül a kifolyó szerelvényhez (vízcsap) áramló használati vizet. A vízelvétel megszűnésekor az égés automatikusan megszűnik.

Tárolós vízmelegítők: Melegvíztároló tartályok, amelyek a térfogatuknak megfelelő mennyiségű, beállítható hőmérsékletű vizet tárolnak abból a célból, hogy a melegvíz mindenkor a fogyasztó rendelkezésére álljon. A fűtővíz fűthető közvetlenül a tárolóba épített gázégővel, vagy egy a közelben üzemelő fűtő kazánnal (közvetett fűtésű tároló) is. Gyakori kivitel a fűtő gázkazánnal egybeépített tároló is.

Egyedi fűtőkészülékek:

Gázkonvektorok: Fűtőkészülékek, amelyek a felállítási helyiség fűtésére szolgálnak. Ma már jellemzően külső fali, zárt égésterű készülékek, legtöbbször ablak alá szerelve. Korábban megengedett volt a „B” típusú kéményes konvektorok alkalmazása is, ma már új létesítéskor nem szerelhetők. Elterjedtek a részben kazánként is működő konvektorok, ezek a megtermelt hő bizonyos hányadát keringtetett fűtővízzel radiátorokon keresztül adják le.

Gáztűzhely:

A gáztűzhely olyan konyhai berendezés, amelyet főzésre és sütésre használnak.A legnépszerűbb konyhai eszközök. Létezik kombinált változatuk is, amelynél a főzőégők gázzal, a sütő elektromos árammal működik.

Az Ön számára legmegfelelőbb gázkészülék kiválasztásához szüksége van szakember tanácsára, válasszon közülük a cégkeresőben.

Ha ezek az Ön kérdései, akkor jó helyre érkezett

A honlapon található szakemberek, vállalkozások az 1990-ben alapított Magyar Épületgépészek Szövetsége tagjai, akiket, mivel felkészültek és megbízhatóak, nyugodtan ajánlunk az Ön figyelmébe.

Nagy tapasztalattal rendelkező tagjaink az új csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések (a továbbiakban gázrendszerek) szerelését, vagy a meglévő gázrendszerek előírás szerinti átalakítását és korszerűsítését, a régi készülékek szükség szerinti cseréjét megrendelésre végzik, az egyes esetekben kötelező előzetes tervezéssel és engedélyeztetéssel együtt. Ugyanígy a felhasználó számára előírt kötelező rendszeres karbantartást, vagy a meghibásodott gázkészülékek javítását. Az erre külön jogosultsággal rendelkező szakembereink vállalják a gázfogyasztói rendszerek esetenként szükségessé váló   műszaki-biztonsági felülvizsgálatát és a többi, ezen szakterülethez tartozó szakmai munkát. A legtöbbjük egész Budapesten és Pest megyében vállal munkát, míg egy részük csak Budapest vagy Pest megye bizonyos területein belül.

Alapvető tapasztalatunk az, hogy ha a gáztervezésben, gázszerelésben jártas szakemberekkel már az előzetes tervezés idején találkozik az ügyfél, jobb, vagyis biztonságosabb, energiahatékony gázrendszerek jönnek létre, egyszerűbb és eredményesebb a gázterv engedélyeztetési ügyintézése és maga a gázszerelés, kivitelezése. Ugyanígy, ha a karbantartást és gázkészülékjavítást rendszeresen elvégeztetik az ügyfelek gázkészülék-szervizes szakemberrel, akkor a készülékek élettartama hosszabb lesz és a karbantartás következtében hatékonyabban, vagyis kevesebb földgázt fogyasztva és kevesebb káros égésterméket kibocsátva működnek. Egy gázrendszer létesítése, átalakítása és az üzemeltetés során mindig jogosult szakembert kell hívni, tőle tanácsot kérni.

Kívánjuk, hogy gáz- és fűtési rendszere hosszú ideig hatékonyan, megbízhatóan és komfortosan szolgálja az Ön kényelmét otthonában!

Keressen szakembert a szakemberkeresőben, jobbra fent!

A szolgáltató neve: Magyar Épületgépészek Szövetsége

A szolgáltató székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144.

A szolgáltató elérhetősége, különösen e-mail cím, ami rendszeresen kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság: Baranya Megyei Bíróság PK 60.113/1990

Adószám: 19030270-2-43

Kamarai tagság: Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara

A tárhelyszolgáltató adatai: Integrity Kft. 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22, tel.: 1/450 26 60   Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

• Adatvédelem
• Jogi nyilatkozat