Gáztervezés, gázszerelés megrendelése, gázkazán kiválasztása?
Ha ezek az Ön kérdései, akkor jó helyre érkezett
A honlapon található szakemberek, vállalkozások az 1990-ben alapított Magyar Épületgépészek Szövetsége tagjai, akiket, mivel felkészültek és korrektek, nyugodtan ajánlunk az Ön figyelmébe.
Nagy tapasztalattal rendelkező tagjaink az új gázrendszerek szerelését, vagy a meglévő rendszerek igény szerinti átalakítását és korszerűsítését, a régi készülékek szükség szerinti cseréjét megrendelésre végzik, az egyes esetekben kötelező előzetes tervezéssel és engedélyeztetéssel együtt. Ugyanígy a felhasználó számára előírt kötelező rendszeres karbantartást, vagy a meghibásodott gázkészülékek javítását. Az erre külön jogosultsággal rendelkező szakembereink vállalják a gázfogyasztói rendszerek esetenként szükségessé váló műszaki-biztonsági felülvizsgálatát és a többi, ezen szakterülethez tartozó szakmai munkát. A legtöbbjük egész Budapesten és Pest megyében vállal munkát, míg egy részük csak Budapest vagy Pest megye bizonyos területein belül.
Alapvető tapasztalatunk az, hogy ha a gáztervezésben, gázszerelésben jártas szakemberekkel már az előzetes tervezés idején találkozik az ügyfél, jobb vagyis biztonságosabb, energiahatékony gázrendszerek jönnek létre, egyszerűbb és eredményesebb a gázterv engedélyeztetési ügyintézése és maga a gázszerelés, kivitelezés. Ugyanígy, ha a karbantartást és gázkészülékjavítást rendszeresen elvégeztetik az ügyfelek gázkészülék-szervizes szakemberrel, akkor a készülékek időtartama hosszabb lesz és a karbantartás következtében hatékonyabban, vagyis kevesebb földgázt fogyasztva és káros égésterméket kibocsátva működnek. Érdemes tehát a gázrendszer létesítése, átalakítása és az üzemeltetés során is szakembert hívni, tőle tanácsot kérni.
Kívánjuk, hogy gáz- és fűtési rendszere hosszú ideig hatékonyan, megbízhatóan és komfortosan szolgálja az Ön kényelmét otthonában!
Keressen szakembert a cégkeresőben, jobbra fent!
Gázkészülék, gázkazán cseréje egyszerűsített eljárással
A szükségessé vált gázkészülék-cserék gyorsabb lebonyolítása érdekében az 1/2020 (I.13.) Korm. rendelet két megoldást tesz lehetővé:
1. Készülékcsere
- készülékcsere: a felhasználói berendezés olyan megváltoztatása - ide nem értve a meglévő gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárással történő cseréjének esetét, valamint a felhasználási hely fogyasztásmérőjének leszerelését esetét -, amely a meglévő gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek helyett új gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek telepítésére vonatkozik, és amely nem jár a csatlakozóvezeték, a gázfelhasználó technológiai rendszer kialakításának, üzemi paramétereinek megváltoztatásával vagy a gázmérőhelyen lévő névleges méréshatárú fogyasztásmérő cseréjével.
A készülékcseréhez tervet kell készíteni, de azt nem kell benyújtani az elosztói engedélyeshez felülvizsgálatra. Az elkészült munka műszaki-biztonsági ellenőrzését a tervező végzi.
2. Egyszerűsített készülékcsere
- 7.§ (1) Meglévő gázfogyasztó készülékek cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek, valamint a (2) és (3) bekezdésben az adott esetkörre vonatkozó feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:
a) az új gázfogyasztó készülék vagy gázfogyasztó készülékek felszerelése nem jár a gázmérőhelyen felszerelt névleges méréshatárú fogyasztásmérő cseréjével,
b) a készülékcsere nem jár a fogyasztói vezeték cseréjével vagy átalakításával, kivéve annak a cserélendő gázfogyasztó készülék kizárására szolgáló elzáró szerelvény és az új gázfogyasztó készülék csatlakozási pontja közötti legfeljebb 1,5 m hosszú szakaszát,
c) az új gázfogyasztó készülék nem gyűjtőrendszerű, és nem több helyiségből igénybe vett égéstermék-elvezetőhöz csatlakozik, és
d) az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó új gázfogyasztó készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő gázfogyasztó készülék hőterhelésénél.
(2) Ha az új gázfogyasztó készülék besorolása megegyezik a meglévő gázfogyasztó készülék tanúsított típusa szerinti besorolásával, akkor a gázfogyasztó készülék elhelyezésének változatlanul meg kell felelnie a létesítéskori vagy a hatályos műszaki biztonsági feltételeknek.
(3) Ha az új gázfogyasztó készülék besorolása eltér a meglévő gázfogyasztó készülék tanúsított típusa szerinti besorolásától, akkor a gázfogyasztó készülék elhelyezésének meg kell felelnie a hatályos műszaki biztonsági feltételeknek.
(4) A felhasználó a meglévő gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárással történő cseréjét az illetékes földgázelosztó, telephelyi szolgáltató, telephelyi engedélyes, PB-gáz-fogyasztó készülékek esetében a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, PB-gáz-forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított és műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező gázszerelővel végezteti el.
(5) Az elvégzett egyszerűsített készülékcserét a feljogosított gázszerelő a csere elvégzését követő 2 munkanapon belül a szerelési nyilatkozat és a bejelentőlap átadásával bejelenti az illetékes földgázelosztónak, a telephelyi engedélyesnek, a telephelyi szolgáltatónak, vezetékes PB-gáz-szolgáltatónak, PB-gáz-forgalmazónak.
Az egyszerűsített készülékcseréhez nem kell tervet készíteni.
Keressen gázszerelőt a fenti munkához a cégkeresőnkben!
A gáz fogyasztói rendszer létesítése vagy a meglévő rendszer módosítása, bővítése – vagyis a gázszerelés – kizárólag a Magyar Mérnöki Kamaránál bejegyzett szaktervező által megtervezett és a helyileg illetékes elosztói engedélyes (régi nevén gázszolgáltató) által előzetesen engedélyezett kiviteli tervek – vagyis gázterv – szerint megengedett.
A gázterv vagy az engedély által esetenként előírt közműengedélyek beszerzése a tulajdonos feladata. A gázszerelés végzésére a 2008. évi XL. törvény értelmében kizárólag gázszerelésre jogosult gázvezeték-szerelő bízható meg. A cégkeresőnkben csak ilyen szakembert talál.
A létesített gázrendszernek az engedélyben leírtak szerinti kivitelezését az üzembe helyezés előtt ellenőriztetni kell a helyi gázszolgáltató műszaki-biztonsági ellenőrével.
A csatlakozó vezeték vagy a felhasználói berendezés megszüntetésére a létesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (19/2009 (I. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 5.6.)
A fogyasztói rendszereknél alapvető biztonsági kérdés a megfelelő légellátás és égéstermék-elvezetés. A fogyasztók gyakran végeznek, vagy végeztetnek olyan átalakításokat, amelyek a légellátás és égéstermék-elvezetés működését befolyásolják. Ilyen esetben a 3/2020 (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklete (MBSZ) szerint a következőképpen kell eljárni:
26.9.3. Az „A” és „B” típusú gázfogyasztó készülék valamelyikével ellátott, vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségek érintettsége esetén a tervező a felhasználási hely tekintetében átalakítási tervet készít a következő esetekben:
- a létesítéskor beépített nyílászárók cseréje
- a meglévő nyílászárók tömítése, ha az olyan nyílászárót érint, amely a felhasználói berendezés létesítésének műszaki-biztonsági szempontok alapján felülvizsgált terve szerint a gázfogyasztó készülék üzemére hatással van, és
- elszívó szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók beépítése.
- amennyiben vegyes tüzelésű kályhát, kandallót vagy cserépkályhát telepítenek, vagy egyéb módon elszívó ventilátorral szerelt berendezést, hordozható beltéri légkondicionáló berendezést üzemeltetnek.
Az elkészült gázterv a területileg illetékes gázszolgáltatóhoz nyújtandó be, a terv engedélyeztetése valamint a tervezői előírás alapján esetenként szükséges (közmű)engedélyek beszerzése a fogyasztó feladata, ezt azonban megbízás esetén beszerezheti a szaktervező is.
A gázszerelés kizárólag kivitelezésre alkalmasnak minősített terv alapján megengedett. Az engedély két évig érvényes, azaz a gázszerelés elvégzésére két év áll rendelkezésre, utána a tervet újra be kell adni felülvizsgálatra. A gázszerelés kizárólag az engedélyezett terv szerinti kivitelben és technológiával végezhető. Ha a gázszerelés során módosítás szükséges, akkor az eljárás a következő (3/2020 (I.13.) ITM rendelet 1. melléklet):
2.5.2. Ha az eltérés műszaki-biztonsági feltételt érint, a tervező a területi földgázelosztótól, a vezetékes PB-gáz szolgáltatótól, a telephelyi szolgáltatótól, a telephelyi engedélyestől, a PB-gáz forgalmazótól ismételt tervfelülvizsgálatot köteles kérni. Készülékcsere esetén a kiviteli tervet a tervező módosíthatja.
2.5.3. Ha a módosítás nem érint műszaki-biztonsági feltételeket, a kiviteli tervet a tervező módosíthatja, és a módosított kiviteli tervet köteles dátummal ellátni, és aláírni.
Az engedélyezett terv alapján elvégzett szerelést a gázszerelő köteles készre jelenteni a gázszolgáltatónak és kérni a munka műszaki-biztonsági ellenőrzését. A fogyasztói rendszerben üzemelő gázkészülék(ek) üzembe helyezése csakis az eredményes műszaki-biztonsági ellenőrzés után megengedett.
A készülék(ek) üzembe helyezését az adott készülékre a készülék gyártója (vagy gyártói képviselete) által kiadott üzembehelyezői-karbantartói jogosultsággal rendelkező gázszerelő végezheti. Az üzembehelyező köteles a fogyasztói rendszer rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését a rendszer üzemeltetőjével ismertetni.
Keressen gázszerelőt a fenti munkához a cégkeresőnkben!
Jogi nyilatkozat
A honlapon található összes szöveges és kép (kivéve a forrással megjelölt szövegek és képek) a Magyar Épületgépészek Szövetsége tulajdonát képezik, azok elektronikus vagy nyomtatott formában való másolása a Szövetség engedélye nélkül tilos.
A honlap tartalmának szemlézése megengedett, azonban a forrás megjelölése az oldalra mutató link közlésével együtt minden esetben a közlés feltétele.
A honlap, illetve az ott elérhető információk, dokumentációk hozzáféréséből, illetve azok közvetett vagy közvetlen felhasználásából, a honlap nem megfelelő működéséből, esetleges üzemzavarából, vagy a tájékoztatás pontatlanságából eredő károkért és/vagy veszteségért a Magyar Épületgépészek Szövetsége nem vállal felelősséget.
Még...
Új gázrendszer kivitelezése, Gázrendszer átalakításának kivitelezése ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közületi épületeken.
A szolgáltató neve: Magyar Épületgépészek Szövetsége
A szolgáltató székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144.
A szolgáltató elérhetősége, különösen e-mail cím, ami rendszeresen kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság: Baranya Megyei Bíróság PK 60.113/1990
Adószám: 19030270-2-43
Kamarai tagság: Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara
A tárhelyszolgáltató adatai: Integrity Kft. 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22, tel.: 1/450 26 60 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Gázkészülékek hivatalos besorolás és funkciók szerint
A 2008 évi XL törvény 3§ 37. pontja szerint:
Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.
A gázfogyasztó készülékek 3/2020 (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklete (MBSZ) szerinti besorolása:
Gázfogyasztó készülék („A” típusú): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amely égéstermék-elvezetőhöz, az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. A gázfogyasztó készülék az égéshez szükséges levegőt a felállítási helyiségéből nyeri és égéstermékét a felállítási helyiségébe bocsátja ki.
Gázfogyasztó készülék („B” típusú): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amely az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyeri és égéstermékének elvezetése közvetlenül vagy égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba történik.
Gázfogyasztó készülék („C” típusú, zárt égésterű): olyan, a GET. 3. § 37. pontjában meghatározott gázfogyasztó készülék, amelynek üzeme az elhelyezés helyiségétől független, az égési levegőt közvetlenül a szabadból veszi és égéstermékét közvetlenül vagy égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba vezeti ki.
Gáz cirkó: Olyan lakásfűtő gázkészülék, gázkazán, amely a felfűtött fűtővizet keringtető szivattyúval a fűtési rendszeren (pl. radiátoros fűtés, padlófűtés) keresztül keringteti. Más néven: fűtő kazán.
Kombi gázkazán: Olyan lakásfűtő készülék, amely a fűtés mellett használati melegvíz melegítésére is alkalmas. A készülék a kétféle üzemmódot általában ún. előnykapcsolással vezérli, azaz a használati melegvíz vételezésének indulásakor a fűtővíz melegítése és keringtetése szünetel, és a teljes fűtési energiát a használati melegvíz melegítésére fordítja. A használati meleg víz vételezésének megszűnése után a kazán folytatja az épület fűtését.
Turbós gázkazán: Jellemzően zárt egésterű („C” típusú) készülék, amelyik az égéshez szükséges levegő beszívását és az égéstermék elvezetését a beépített ventilátorral „segíti”.
Kondenzációs kazán: Olyan kazán, amelyik a készülékből távozó forró égésterméket a megnövelt felületű hőcserélőnek köszönhetően harmatpont alá, vagy ahhoz közeli hőmérsékletre hűti. Ezáltal a gáz égésekor keletkező vízgőz jelentős hányada a készüléken belül lecsapódik (kondenzálódik), az eközben felszabaduló hő pedig hozzáadódik a fűtésre használt hőhöz. A lecsökkentett hőmérsékletű távozó füstgáz és a felszabaduló kondenzációs hő együttesen növeli a készülék hőtermelésének hatásfokát. (Ez a hőnyereség a hagyományos, nem kondenzációs kazánok esetében a füstgázzal távozik a kéményen keresztül.) A lecsapódó kondenzvizet a kondenzációs készülékből folyamatosan el kell vezetni. Háztartási készülékeknél ez általában bevezethető közvetlenül a lefolyóba.
A kondenzációs kazánok általában zárt égésterű, turbós készülékek. A korszerű készülékek energiahatékonyságát a beépített, a terheléstől függően folyamatosan szabályozott fordulatszámú keringtető szivattyú és levegő- vagy füstgázventilátor növeli.
Átfolyós vízmelegítők: Kizárólag használati melegvíz melegítésére szolgáló, általában fali gázkészülékek, amelyek a vízelvétel indításakor automatikusan begyújtanak és melegítik a beépített hőcserélőn keresztül, közvetlenül a kifolyó szerelvényhez (vízcsap) áramló használati vizet. A vízelvétel megszűnésekor az égés automatikusan megszűnik.
Tárolós vízmelegítő: Melegvíztároló tartályok, amelyek a térfogatuknak megfelelő mennyiségű, beállítható hőmérsékletű vizet tárolnak abból a célból, hogy a melegvíz mindenkor a fogyasztó rendelkezésére álljon. A fűtővíz fűthető közvetlenül a tárolóba épített gázégővel, vagy egy a közelben üzemelő fűtő kazánnal (közvetett fűtésű tároló) is. Gyakori kivitel a fűtő gázkazánnal egybeépített tároló is.
Konvektor, gázkonvektor:Fűtőkészülék, amelyik a felállítási helyiség fűtésére szolgál. A helyiség levegőjét a készülék közvetlenül fűti. Az ún. kéményes konvektorok a lakáshoz tartozó kéményekbe csatlakoznak és nyitott égésterű készülékek, vagyis az égési levegőt, a kéményhuzat hatására a helyiség légteréből veszik. Az un. parapett konvektorok általában az ablakok alá telepített, zárt rendszerű készülékek, amelyek az ablak alatti parapett falon keresztül vezetett kettős falú csőrendszeren keresztül, közvetlenül a szabadból kapják az égési levegőt és a szabadba vezetik az égésterméket is.
Elterjedtek a részben kazánként is működő konvektorok, ezek a megtermelt hő bizonyos hányadát keringtetett fűtővízzel radiátorokon keresztül adják le.
Az Ön számára legmegfelelőbb gázkészülék kiválasztásához szüksége van szakember tanácsára, válasszon közülük a cégkeresőben.
A kondenzációs kazán
A kondenzációs kazán legfontosabb jellemzői
A kondenzációs kazán fejlett, modern, környezetkímélő és energiahatékony fűtési megoldás.
Nyugat-Európában jelentős az elterjedtsége, több országban nem is forgalmazhatnak a kondenzációs kazánnál gyengébb hatásfokú, hagyományos kazánt. Magyarországon, ahol a földgázhálózat kiépítettsége igen kiterjedt, alacsony energiafogyasztása és környezetkímélő adottsága miatt előnyös megoldás a földgázüzemű kondenzációs kazán, felújított fűtési rendszer vagy új épület esetében is.
A kondenzációs kazán hatásfoka
Az úgynevezett hagyományos kazánokhoz képest a földgázzal üzemelő, megfelelően szabályozott üzemű, kondenzációs kazán 15-25%-al magasabb hatásfokkal működik, vagyis lényegesen kevesebb földgázt használ fel ugyanannyi hő előállítására.
Biztonság
Manapság a lakásfűtő gázkazánok közül a zárt égésterűeket tartjuk korszerűnek. Az ilyen kazán az égéshez szükséges levegőt nem az épületből (gyakran lakótérből) szívja el, hanem speciális csövön keresztül az épületen kívülről. Mivel a kondenzációs kazánok zárt égésterűek, működtetésük esetén nem történhet meg az a nagyon veszélyes jelenség, hogy a hibás működés miatt füstgáz - és benne szén-monoxid! - áramlik a lakótérbe.
Használati meleg vizet is termel
A kondenzációs kazán nem csak fűtésre, hanem melegvíz termelésére is alkalmas. A meleg víz termelése történhet ún. átfolyós rendszerben (ha a kondenzációs kazán kombi kazán), vagy egy közbeiktatott puffertárolón keresztül. A meleg víz készítése idején a fűtés szünetel. Ez azt jelenti, hogy átfolyós rendszerben, meleg víz felhasználásakor a kazán teljes hőteljesítményével a használati meleg vizet fűti. Tárolós rendszerben a kazán csak a tárolóban tárolt meleg víz beállított mértékű lehűlése után kezdi fűteni a meleg vizet.
A kondenzációs kazán működési elvéről röviden
Az energiahatékonyság szempontjából a kondenzációs kazán jellemző előnye, hogy a beépített nagyobb felületű hőcserélő a távozó füstgázt jobban lehűti, mint a hagyományos kazán esetében. Az így visszanyert hő növeli a kazán hatásfokát. További hőnyereség, hogy a lehűlés következtében a füstgázban levő jelentős mennyiségű vízgőz nagy része a kazánon belül lecsapódik (kondenzáció) és az ez által felszabaduló hő további hatásfokjavulást eredményez.
A hőveszteséget csökkentheti a korszerű kazánokba beépített gáz-levegő arányszabályozó, a szabályozott fordulatú füstgázventilátor és keringtető szivattyú is.
Tovább javíthatjuk a hatékonyságot olyan időjáráskövető szabályozókkal, amelyekkel egyenletesebbé tehető a kondenzációs kazán üzemelése a fűtővíz hőfokának a mindenkori külső hőmérséklethez állításával.
Tiszta tüzelést tesz lehetővé, ezért alacsony a környezetterhelése
Mivel a kondenzációs kazán tüzelési hatásfoka kiváló, a földgázt, amely amúgy is az egyik legtisztább energiahordozó, szinte teljes mértékben elégeti. Így más energiahordozó (fa, szén, gázolaj) elégetéséhez képest a kondenzációs kazán füstcsövén keresztül lényegesen kevesebb káros anyag távozik a környezetbe, de a kéményben sem rakódnak le szilárd égéstermék-maradékok (korom, kátrány stb.).
Ha további részletek is érdeklik vagy hagyományos kazán helyett kondenzációs készülékre cserélné, keressen egy lakóhelyéhez közel működő Energiapartnert.
Gázkazánok és vízmelegítők új követelményei
2015 szeptemberében módosult az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet, amely érvényes a gázzal üzemelő kazánokra és vízmelegítő készülékekre is.
A módosítás értelmében az egyetemes szolgáltatásra jogosult gázfelhasználó helyeken - jellemzően ilyenek a lakossági felhasználási helyek is - 2016. július 1-ét követően új vagy használt gázfelhasználó készülékek első üzembe helyezése esetén nem vehető használatba, azaz nem helyezhető üzembe az a fűtőberendezés vagy vízmelegítő, amely nem felel meg a 813/2011/EU, illetve a 814/2011/EU rendelet előírásainak. A követelmények a berendezés energetikai hatásfokára és a hangteljesítmény szintjére vonatkoznak. (A nitrogénoxid-kibocsátásra vonatkozó korlátozások csak 2018. szeptember 26-án lépnek életbe. A melegvíz tároló tartályok hőtárolási veszteségét korlátozó előírás 2017. szeptember 26-tól érvényes.)
A lakossági fogyasztók által használt fűtő készülékek (a gázcirkók, gázbojlerek is) valamint a fűtő és melegvízellátó (kombi) gázkészülékek tekintetében ez azt jelenti, hogy azok új üzembe helyezése csak akkor megengedett, ha az energetikai hatékonyságuk kielégíti a fenti rendeletek előírásait.
Kivételt jelentenek azok a gáz fűtő és kombi készülékek, amelyeket a gyűjtő kéményekre csatlakozó készülékek cseréjeként kívánnak üzembe helyezni. A meglévő gyűjtőkéményekkel üzemelő készülékekre tehát továbbra is a korábbi szabályozás hatályos.
A meglévő, már 2017. július 1. előtt üzembe helyezett készülékekre a rendelet nem vonatkozik, azok a július 1. előtt hatályos hazai szabályozásnak megfelelően, változtatás nélkül tovább üzemeltethetők. Ugyancsak nem hatályos a rendelet az un. lokális fűtőberendezésekre, amelyek közvetlenül annak a helyiségnek a fűtésére szolgálnak, ahol azok üzemelnek. Ilyen készülékek általában az ún. gázkonvektorok. Az átfolyós rendszerű, valamint a tárolós vízmelegítőkre vonatkozó új követelmények csak 2017. évtől, fokozatosan lépnek életbe.
A megemelt energiahatékonysági követelményszint a legfeljebb 70 kW névleges hőteljesítményű helyiségfűtő és kombinált fűtőkazánok esetében azt jelenti, hogy ezek szezonális hatásfoka legalább 86% kell legyen.
Kivételt csak azok a legfeljebb 10 kW hőteljesítményű helyiségfűtő és a legfeljebb 30 kW hőteljesítményű kombinált kazánok képeznek, amelyek a felállítás helyiségéből vett égési levegővel, természetes huzattal üzemelnek és rendelkeznek áramlásbiztosítóval. (B1 típusok.) Az ezekre megkövetelt szezonális hatásfok érték: min. 75%. (Szezonális hatásfok: a 30% és a 100% hőteljesítményen mért hatásfok értékek súlyozott átlaga.)
A 86% szezonális hatásfok értékeket a piacon ma beszerezhető készülékek közül kizárólag azok az un. kondenzációs gázkazánok érhetik el, amelyek hőteljesítménye és az égési levegő ellátása legalább a 30-100% teljesítménytartományban folyamatosan szabályozható. A készülékek rendelet szerint megkövetelt energiahatékonysági paramétereit a gyártók kötelesek feltüntetni a készüléken.
Fontos, hogy az előírt hatásfokértékeket az égéshőből kell számítani (bruttó hatásfok), a korábban használatos alsó fűtőértékből számított értékek már nem használhatók.
A fenti szabályokkal az ezen az oldalon megtalálható gáztervezők és gázszerelők természetesen tisztában vannak, és további magyarázatot tudnak Önnek adni valamint segítik Önt a megfelelő gázkészülékek kiválasztásában.
Az Ön számára optimális berendezés kiválasztása érdekében keressen gáztervezőt vagy gázszerelőt a cégkeresőben itt.